Bevezetés a szélességi és hosszúsági koordinátákba
A szélességi és hosszúsági koordináták egy földrajzi koordináta-rendszer részét képezik, amely a Föld bármely helyét képes azonosítani. Ez a rendszer gömb alakú felületet használ, amely lefedi a Földet. Ez a felület rácsra van osztva, és a felület minden pontja egy adott szélességnek és hossznak felel meg, ugyanúgy, mint a derékszög síkjának minden pontja megfelel egy adott x és y koordinátának. Ez a rács osztja a Föld felületét két vonalkészlettel, amelyek az Egyenlítővel párhuzamosak és az Északi-sarktól a Déli-sarkig húzódnak.
Az Egyenlítővel párhuzamos vonalak és így a keletről nyugatra vezető vonalak állandó szélességi értékkel rendelkeznek. Megfelelően ezeket párhuzamoknak hívják. Az egyenesen az Egyenlítőn áthaladó vonal határozta meg a 0. szélességi értéket. Az északi sark felé észak felé haladva a szélességi érték 0-ról 90-re növekszik az északi sarknál. New York, amely körülbelül félúton van az Egyenlítő és az Északi-sark között, szélessége 40,71455. Az Egyenlítőtól délre haladva a szélességi értékek negatívvá válnak, és a déli sarkon eléri -90 értéket. Rio de Janeiro szélessége –22,91216.
Az északi pólustól a déli pólusig vezető vonalak állandó hosszúsági értékkel rendelkeznek. Ezeket a vonalakat meridiánoknak nevezzük. A 0 érték hosszúságát meghatározó meridián áthalad Angliában Greenwich felett. Greenwichtől nyugatra haladva, mondjuk az Amerika felé, a hosszúságértékek negatívvá válnak. A Greenwichtől nyugatra eső hosszúságértékek 0-tól -180-ig, a keletre eső hosszúsági értékek pedig 0-tól 180-ig terjednek. Mexikóváros -99.13939, Szingapúr pedig 103.85211 hosszúságú.
A szélességi és hosszúsági koordinátákat például a GPS használja. Az aktuális tartózkodási helyét bármikor pontosan meghatározhatja a szélességi és hosszúsági koordináták.
